A barack szavunk származása
Az őszibarack szó múltja csupán a XVIII. századig nyúlik vissza.
Maga a barack szó szláv eredetű a magyarban. Somogy megyében boroc. A gyümölcstani irodalom inkább az őszibarackot érti a barack alatt, míg a másik növényfajt általában kajszi alatt tárgyalja. A köznyelvben viszont inkább fordított a helyzet (vö. baracklekvár, barackpálinka, barackmag stb.).
Az őszibarack növény származása
Az őszibarack Kína északi és középső, hegyvidéki területein őshonos, a Selyemúton került át a mai Irán területére, Perzsiába. Igy kapta „perzsa gyümölcs”, „perzsa alma” (malum persica) nevét a rómaiaktól. Tudományos neve Prunus persica, amelyből európai nevei erednek, így az olasz persica, perca, az angol peach, a francia pech, pecher és a német Pfirsich.
Az őszibarack és a kultúra
Az őszibarack ősrégi kapcsolatban áll a kínai néppel. Neve – csakúgy, mint a filozófiában az erényes lété – tao. Az őszibarack legrégibb írásos dokumentuma is Kínából való, mégpedig egy Kr. e. X. századi szertartáskönyv dicséri. Jóval később a híres Kung Fu-ce (Konfucius) is említi, elsősorban mint erkölcsi szimbólumot.
A kínai hagyomány az istenek és tündérek lakta belső-ázsiai Kunlun hegységből származtatja, és gazdag hiedelemvilággal övezi. Gyümölcse a régi írásokban a halhatatlanság, a hosszú élet jelképe volt.
A régiek hittek abban, hogy titokzatos erejével legyőzhető a gonosz. Igen korai virágzásához köthető, hogy Kínában az emberek miért tulajdonítottak olyan varázslatos, mágikus erőket az őszibaracknak, különösen a fájának. A taoisták pecséteket faragnak belőle, amelyekkel lezárták az elsősorban gyermekeknek szánt, ördögök és démonok elleni védőleveleket. A kínai házak kapuőr-figuráit barackfából faragták.
A virágok kinyílása Kínában, az napéjegyenlőségkor az őszibarackot a nap és a vörös szín szimbólumává tette, ami a boldogság legfontosabb színe az országban.
Érdekes, hogy mennyire kapcsolódik az erotikához a puha, lédús, nemes gyümölcs kínai jelképtára. A házasságkötések legkedveltebb ideje Kínában az őszibarack virágzására esett. Három és fél ezer évvel ezelőtt egy esküvői dalt jegyeztek fel az őszibarackfáról. Bővebben:
[Hogy ragyog a barackfa / Hogy ragyognak virágai! /
Milyen gyönyörűséget fog okozni a nemes asszony a férjének! /
Hogy ragyog a barackfa / Milyen gazdag a gyümölcse! /
Hogy uralkodik majd a nemes asszony szorgalommal és fegyelemmel! /
Hogy ragyog a barackfa / Milyen üdítő az illata és az árnyéka! /
Hogy üdíti fel a nemes nő a férjét!]
Az őszibarack ritkán hiányzik az esküvői ajándékok sorából. Rómában az őszibarack házassági szimbólum, Hymennek, a házasság istenének a kelléke.
A rómaiak gyakorlatiasabb szemléletét tükrözi Pompejiben egy nagyon gazdag kereskedő, Sirico házának egyik freskója. Rajta egy felvágott őszibarack van, melynek húsa és magja jól látszik, bizonyára ez volt a cég lógója. Az őszibarack akkoriban nagyon ritka és drága lehetett, másként a kereskedőház nem választotta volna cégérének.
A reneszánsz visszahozta az antik a jelképeket, allegóriákat tartalmazó könyveket. Egy őszibarack egy levéllel az igazságot jelképezte. Cesare Ripánál a gyümölcs a szív, a levél a nyelv jelképe volt, ha a kettő összeillett, az az igazságot jelképezte. Ezt feltehetően Plutarkhosztól vette át, aki Íziszről és Oziriszről szóló munkájában azt mondja, hogy az őszibarack az erényes szív és nyelv jelképe, levelei hasonlítanak az emberi nyelvre, gyümölcsei pedig a szívre.
Az őszibarack meghonosodása és termesztésének terjedése Magyarországon
A csonthéjas, édes húsú gyümölcs magyarországi termesztéséről korán megemlékeznek; Konrad Gesner már a XVI. században feljegyezte a persica ungarica nevet. A barackok nemesítése sokáig néhány főúri kertészetre szorítkozott. Jó őszibarack termett ebben az időben Batthyány Ferenc és Nádasdy Tamás kertjeiben, külföldre is eljutott belőle. A XVIII. század folyamán érkeztek Magyarországra a francia őszibarackok, a hazai szakirodalom e század végétől foglalkozik velük. Az amerikai korai fajták a XIX. század végén hódítottak tért nálunk, elsősorban a filoxéravész után kopáran maradt szőlőhegyeket ültették be velük. Így különösen gyorsan terjedtek az őszibarackok Eger és Pécs környékén, a Budai-hegyvidéken és a Balaton-melléken. Az ekkor nagyobb mértékben elterjedt mandulával együtt jól bírja a déli kitettségű, száraz, meszes talajokat is. Az Alföldön, a Duna-Tisza közén a homokok megkötésére ültették. Ekkor kezdődött meg a tömegtermelés.
